Tedd ki számítógéped asztalára a cegiranytu.hu linkjét és mindig egy kattintásra leszel az üzleti megoldások tárházától!

A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.

Iparűzési adó kalkulátor

Egy segédlet, amelyre minden vállalkozásnak szüksége van!

Az Iparűzési adó kalkulátor ára: Árlista

A megrendelőlaphoz >>>

A társasági adó alapjának számításához is szükséges kalkulátor.

Hogyan kell figyelembe venni az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értékét az iparűzési adó alapjánál?

Azonnal használható segédlet az adófeltöltéshez, a várható társasági adó kötelezettség számításához!

Kalkulátorunk egyedülálló segítséget nyújt a kérdések gyors és biztonságos megválaszolására. Úgy terveztük meg, hogy könyvelők, cégvezetők (akik kevésbé járatosak az adózásban és a számvitelben) egyaránt tudják használni. Talán nem tűnik hazabeszélésnek, ha azt állítjuk, hogy egy ilyen segédlet nélkül a fenti kérdéseket szinte lehetetlen megválaszolni! Nem órákat, hanem napokat lehet megspórolni a használatával.

A cegiranytu.hu számos ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.

Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.

Cégiránytű tanácsadó

További információk a termékről

Tartalom

A kalkulátor "gondolatmenete":

• anettó árbevétel rögzítése (tény + várható),
• az iparűzési adó alapját korlátlanul mérséklő tételek rögzítése,
• az iparűzési adó alapját korlátozottan mérséklő tételek rögzítése (ELÁBÉ + közvetített szolgáltatások),
• az árbevétel kategóriák felállítása,
• az árbevétel kategóriák korlátainak megállapítása,
• a korlátozottan csökkentő tételek arányosítása,
• a csökkentő tételek érvényesíthetősége,
• a korrigált adóalap megállapítása,
• a megosztási módszer kiválasztása,
• a megosztások számítása, az analitika felállítása
• a korrigált adóalap megállapítása, kedvezmények figyelembevétele,
• az iparűzési adó kiszámítása,

Jogszabályi segédlet, hasznos linkek,

Miért használnád ezt a terméket?

Kényelmi megoldások egész sorát biztosítja:

Figyelembe veszi mindazokat az előírásokat és összefüggéseket, amelyek a társasági adó előzetes becsléséhez szükségesek.

Beépített képletek segítik az összefüggésekből levonható következtetések kiírását.

A kalkulátor számos sorához a pontos törvényi szöveg is be van linkelve.

PayPal fizetés

a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is fizethetsz!):

Banki átutaláshoz, vagy csekkes fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is megtalálod.

A témához kapcsolódó további termékeink:

Társasági adó kalkulátor

Veszteségelhatárolás nyilvántartó

Vállalkozások kamatelszámolása

KKV meghatározó és nyilvántartó

Árfolyamveszteség kalkulátor

A megrendelőlaphoz >>>

Törvényi szabályok:

1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról >>>

IV. Fejezet

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Az adó alapja

39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén – a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a (4)–(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével,

b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c) az anyagköltséggel,

d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevétel csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó – nettó árbevétele összegétől függően, sávosan – az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

– 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,

– 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

– 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

– 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a

vonható le.

(5) A (4) bekezdésben említett, a sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata.

(6) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása [(1) a)–d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában .

(7) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa – a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében – vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamos energia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét. A külön jogszabály alapján erre feljogosított dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végző személynél az általa dohánytermék-kiskereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermékek beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét.

(8) Az e § szerinti számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

(9) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, a (6) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni.

(10) A (6) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jött létre.

Adófeltöltés

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről >>>

Mulasztási bírság

231. § [Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése]

(1) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább kilencven százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után húsz százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.

(2) A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, valamint az adóelőleg kiegészítés napja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre elszámolandó támogatásokat, ha azok adóalapot képeznek.

AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADATBEJELENTÉS, ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA

A) Helyi adók

1. Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után – ha törvény másként nem rendelkezik –

a) az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig,

b) az adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig

kell az adóbevallást benyújtani.

Forrás: njt.hu

A megrendelőlaphoz >>>

Görgesd a terméklistát!

Partner linkek

Termékbörze

Ajánló