A cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói
észrevételek figyelembe vételével folyamatosan frissítjük.
Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a
Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.
Cégiránytű tanácsadó
Tartalom
A kalkulátor "gondolatmenete":
- anettó árbevétel rögzítése (tény + várható),
- az iparűzési adó alapját korlátlanul mérséklő tételek
rögzítése,
- az iparűzési adó alapját korlátozottan mérséklő tételek
rögzítése (ELÁBÉ + közvetített szolgáltatások),
- az árbevétel kategóriák felállítása,
- az árbevétel kategóriák korlátainak megállapítása,
- a korlátozottan csökkentő tételek arányosítása,
- a csökkentő tételek érvényesíthetősége,
- a korrigált adóalap megállapítása,
- a megosztási módszer kiválasztása,
- a megosztások számítása, az analitika felállítása
- a korrigált adóalap megállapítása, kedvezmények
figyelembevétele,
- az iparűzési adó kiszámítása,
Jogszabályi segédlet, hasznos linkek,
Kényelmi megoldások egész sorát
biztosítja:
Figyelembe veszi mindazokat az előírásokat és
összefüggéseket, amelyek a társasági adó előzetes becsléséhez
szükségesek.
Beépített képletek segítik az összefüggésekből levonható
következtetések kiírását.
A kalkulátor számos sorához a pontos törvényi szöveg is be
van linkelve.
a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is
fizethetsz!):
Banki átutaláshoz, vagy csekkes
fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási
feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is
megtalálod.
A témához kapcsolódó
további termékeink:
Társasági adó
kalkulátor
Veszteségelhatárolás nyilvántartó
Vállalkozások kamatelszámolása
KKV meghatározó és nyilvántartó
Árfolyamveszteség kalkulátor
A megrendelőlaphoz
>>>
Törvényi szabályok:
1990. évi C. TÖRVÉNY a helyi adókról >>>
IV. Fejezet
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ
Az adó alapja
39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység
esetén – a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel
– az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített
szolgáltatások értéke, együttes – a (4)–(8)
bekezdésben meghatározottak szerint számított –
összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés
adóévben elszámolt közvetlen költségével.
(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi
területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési
tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység
sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak
kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint
megosztania.
(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai
alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak
számít.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nettó árbevétel
csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és
közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó – nettó
árbevétele összegétől függően, sávosan – az alábbiak
szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel
– 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e
sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze,
– 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd
forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó
árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó
árbevétel 85%-a,
– 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd
forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó
árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó
árbevétel 75%-a,
– 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba
jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba
jutó nettó árbevétel 70%-a
vonható le.
(5) A (4) bekezdésben említett, a sávba jutó nettó árbevétel
csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek
és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó
árbevételben képviselt arányának szorzata.
(6) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adó
alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó
árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása [(1)
a)–d) pontok] pozitív előjelű különbözeteként –
figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra –
állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen
különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt
vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának
szorzata. Az e bekezdésben foglaltakat csak azon adóalanynak
kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési
értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes
összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja,
kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt
vállalkozásai vonatkozásában .
(7) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap
megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások
értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk
beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének
teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely
áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a
számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó
árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek,
mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó
árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetnél, az általa – a földgázpiaci és
villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében –
vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény
szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz
és villamos energia beszerzési értéke teljes összege csökkenti
a nettó árbevétel összegét. A külön jogszabály alapján erre
feljogosított dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet
végző személynél az általa dohánytermék-kiskereskedők részére
történő továbbértékesítési célból vásárolt és
továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti
eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermékek
beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel
összegét.
(8) Az e § szerinti számításokat – a kerekítés
általános szabályai alapulvételével – tizedestörtben
kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
(9) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény
szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév
egészében, a (6) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt
vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó –
napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és
nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell
figyelembe venni.
(10) A (6) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha
a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően,
szétválással jött létre.
Adófeltöltés
2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről >>>
Mulasztási bírság
231. § [Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése]
(1) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét
– figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére
is – nem fizette meg legalább kilencven százalékos
mértékben, a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven
százalékának különbözete után húsz százalékig terjedő
mulasztási bírságot fizet.
(2) A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen
kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének
napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége
alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet,
valamint az adóelőleg kiegészítés napja és a mérlegkészítés
időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre
elszámolandó támogatásokat, ha azok adóalapot képeznek.
AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADATBEJELENTÉS,
ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA
A) Helyi adók
1. Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési
tevékenysége után – ha törvény másként nem rendelkezik
–
a) az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó
napjáig,
b) az adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának
huszadik napjáig
kell az adóbevallást benyújtani.
Forrás: njt.hu
A megrendelőlaphoz
>>>
|