Cafeteria szabályok 2013
Még mindig megéri a béren kívüli , illetve természetben adott juttatás
Kérd le ingyenes összehasonlító kalkulátorunkat: >>>
A természetbeni juttatás két formáját különbözteti meg a törvény:
- béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §]
- béren kívüli juttatások [71. §]
Mindkét esetben az adófizetési kötelezettség a kifizetőt terheli.
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az adóteher 51,17%. Ez úgy jön össze, hogy 100 -nak tekintve a juttatást, az Szja: 1,19 x 100 x 16% = 19,04% x 100.
Az EHO pedig 1,19 x 100 x 27% = 32,13% x 100.
A kettő együtt 51,17% x 100
A béren kívüli juttatások esetében csak az EHO különbözik. Ennél a juttatásnál ez 14% és az ily módon számítható adóteher 35,7%.
A számítások könnyebb elvégzése és a bérrel történő összehasonlíthatóság érdekében készítettünk egy kalkulátort, amely két szempont alapján tud kalkulálni.
Az egyik módszer, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy ugyanazt a nettó juttatást milyen költség ráfordítással tudjuk elérni a bér, a béren kívüli, illetve az egyes meghatározott juttatások tekintetében.
A másik módszer, amikor azt szeretnénk megtudni, hogy változatlan költség ráfordítás mellett milyen nettó értékeket tudunk kihozni a különböző juttatási formákból.
Az említett két szempont komoly szerepet játszik az üzleti tervezés folyamatában. Üzleti tervező segédletünk hathatós segítség lehet egy optimális éves költségvetés megalkotásában:
Az ábra jól szemlélteti, hogy ugyanolyan mértékű költség mellett, mennyivel több nettó juttatás biztosítható béren kívüli juttatás formájában.
A kalkulátor díjmentesen letölthető az alábbi űrlapon keresztül:
Az űrlap kitöltése előtt olvasd el a felhasználási feltételeinket!
Felhasználási és szállítási feltételek
A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Ezen az űrlapon csak a díjmentes Cafeteria összehasonlító kalkulátor lekérésére van lehetőség! Amennyiben más termékre van szükséged, úgy látogasd meg a cegiranytu.hu főoldalát, vagy nézd át a jobboldalon elhelyezett terméklistát.
Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.
Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály kötelez!
A cafeteria rendszert gyorsan, kényelmesen megvalósíthatod az alábbi segédleteink használatával:
Változások a Cafeteria szabályokban
70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül
c) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.
A 70. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CLXXVIII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján
ba) több munkavállaló, vagy
bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy
bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik
részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg;
A 70. § (1a) bekezdés b) pont záró szövegrésze a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.
A 70. § (4) bekezdése a 2012: CLXXVIII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak
b) a munkavállaló választása szerint
ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy
A 71. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész;
A 71. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 22. pontja, 25. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint
ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy
A 71. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2012: CLXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész;
A 71. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2012: CLXXVIII. törvény 24. § 22. pontja, 25. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
(6) E § alkalmazásában
g) iskolakezdési támogatásnak minősül az a juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító – papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott –utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa, és a juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállásáról a munkáltatónak nyilatkozatot tesz;
A 71. § (6) bekezdés g) pontja a 2012: XCVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:
2.1. a lakáscélú támogatás, ha az
2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás,
Az 1. számú melléklet 2.1. pont 2.1.1. alpontja a 2012: LXIX. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletet.
2.1.2. a lakáscélra nyújtott hitel törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály alapján elengedett része,
2.1.3. a települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatás, feltéve, hogy az önkormányzat a támogatást
a) – a rászorultság feltételeinek rendeletben történő megállapítása mellett – rászoruló családok részére, és
6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
Az 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontját újonnan a 2012: CLXXVIII. törvény 23. § a) pontja iktatta be.
8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:
8.8. a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök;
4. § (2a) Nem
keletkezik bevétel
b) a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó
kockázat elhárítására kötött biztosítás díjának megfizetésével.
a) valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély
részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű,
munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.)
igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a
munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység
ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez
iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és
egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a
munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató
felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a
dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas,
és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat,
igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a
magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a
hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét
adóztatható körülményként határozza meg, valamint
b) a
kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó
kockázat elhárítására kötött biztosítás díjának megfizetésével.
A 4. § (2a) bekezdését a 2012: CLXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése
iktatta be.
8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen
a) a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti) sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet;
b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére – szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást;
Az 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontját újonnan a 2010: LXXXIII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXVIII. törvény 23. § a) pontjával megállapított szöveg.
Megjegyzések a változásokhoz:
A béren kívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás (Eho) 14%.
Az egyéni - magánszemély javára kötött - személybiztosítás (életbiztosítás) kifizető által viselt díja egyes meghatározott juttatásnak minősül.
A személybiztosítás, illetve a betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás) új fogalom a törvényben.
90. Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás. A 3. § 90. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.
94. Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is. A 3. § 94. pontját a 2012: CLXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.
Adómentesen viselheti a munkáltató a kizárólag a biztosított halála esetén szolgáltató biztosítás díját.
Adómentesen viselheti a munkáltató az egészségbiztosítás díját, amely magánorvosi szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé.
Az iskolakezdési támogatás csak utalványos formában adható, a minimálbér 30%-ig.
A munkahelyi étkezőhely fogalmából kikerült az a kitétel, hogy kizárólag csak a saját dolgozók által igénybe vehető.
A kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet kör kiegészült a kulturális szolgáltatás igénybevételének lehetőségével is.
Az 51,17%-os adóteher megfizetése mellett évente három alkalommal, meghatározott termékkör vásárlására jogosító utalvány formájában is adható csekély értékű ajándék.
a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;
Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész minősül béren kívüli juttatásnak, amely 35,7%-os adóteher mellett adható.
Fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány csak Erzsébet-utalvány lehet, tehát ki lettek zárva a piacról beszerezhető (például saját kibocsátású) utalványok.
Az önsegélyező pénztári hozzájárulás felhasználható a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátásokra, munkanélküliségi ellátásokra, tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyekre, betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyekre, hátramaradottak segélyezésére halál esetén, nevelési, évkezdési, tanévkezdési támogatásra, közüzemi díjakra, lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatására, otthoni gondozásra, valamint idős-gondozásra.
1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról
Az alábbi ábra az azonos nettó juttatáshoz tartozó költségek alakulását mutatja be:
A számítás szintén a Cafeteria összehasonlító kalkulátorunkkal készült.