.


A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerüsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.

A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló ellenőrzi az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Könyvvizsgálói árajánlat

Kérésedet maximális diszkrécióval kezeljük!

Az itt felsorolt kérdések bizonnyára foglalkoztatnak:

  • Számíthatok-e diszkrécióra?
  • Nincs túl messze?
  • Ez még nem ajánlattétel?
  • Nincsenek rejtett költségek?
  • Előnyök, hátrányok és következmények?
  • Díjmentes tanácsadás?
  • Mi történik, ha nem kötünk szerződést?
  • Honnan vegyem az adatokat?

cegiranytu.hu         - az üzleti megoldások         tárháza



További oldalaink, írásaink

Az hogy vállalkozásod hellyileg hol található, ma már az internet korszakában, nem bír különösebb jelentőséggel. Mi fel vagyunk készülve rá, hogy modern kommunikációs eszközökkel, olyan szolgáltatást nyujtsunk számodra, mintha a szomszéd utcában lenne az irodánk.

Az alábbi űrlap a könyvvizsgáló közreműködését igénylõ feladatok ellátásához kötõdõ díjak megállapítását segíti elõ. A megadott adatok alapján kiszámított díj még nem minõsül ajánlattételnek.

A pontos érték végleges megállapítása mindíg megbeszélés útján kerül kidolgozásra. Egy biztos: előre fogod tudni, hogy mibe fog ez kerülni! Rejtett díjakkal nem kell számolnod.

Az átalakulás vagyonmérlegének hitelesítése két menetben történik:

1. A vagyonmérleg tervezetek hitelesítése

2. A végleges vagyonmérlegek hitelesítése.

Az űrlapon a szolgáltatás megnevezése sorban feltüntettük a leggyakrabban előforduló társasági forma váltásokat. Ha ettől eltérő forma váltásban vagy érdekelt, akkor ide azt írd be (Például: Bt-ből Rt.).

Nagyon sok mindenre kell figyelni. A különböző megoldások előnyeit, hátrányait és következményeit a későbbiekben részletesen megbeszéljük.

Előfordulhat, hogy menet közben úgy döntessz, hogy nem kötsz szerződést velünk. Vagy az is lehetséges, hogy a konzultációk során kiderül, nincsenek meg a feltételek mondjuk az átalakuláshoz.

Kérd ki véleményünket.Ezért díjat nem számítunk fel.

A közölt adataid a legutolsó, beszámolóval lezárt év számaival egyezzenek meg! Amennyiben naprakész információkkal rendelkezel a saját tőke és a mérlegfőösszeg tekintetében, akkor ezeket a számokat add meg. Ha nem tudod a pontos számokat, akkor sem kell a könyvelődhöz rohanni. Akkorlegalább nagyságrendekben adj információt, majd a későbbiekben pontosítjuk

Automata levelező rendszerünk vissza fogja igazolni kérésed megérkezését.

Név : *
Email : *
Szolgáltatás:
(másold be az alábbiak egyikét!)
Beszámoló hitelesítése >>
Átalakulás: Bt -ből Kft. >>
Átalakulás: Szövetkezet >>
Átalakulás: Kft-ből Rt >>
Átalakulás: Egyéni vállalkozó >>
Átalakulás: Beolvadás >>
Átalakulás: Összeolvadás >>
Átalakulás: Kiválás >>
Átalakulás: Különválás >>
Vagyonértékelés >>
Átvilágítás >>
Árufuvarozói hitelesítés >>
Pályázati pénzek >>
*
Képviselt cég neve:
Éves árbevétel: *
Saját tőke értéke: *
Mérlegfőoösszeg: *
Telefonszám: *
Székhely cime: *
Ügyvédi közreműködés:
Igen >>
Nem >>
Megjegyzes:

A könyvvizsgálók értéket jelentenek a vállalkozásoknak

* A felhalmozott tudástőkéből minden megbízó profitálhat

* A bonyolult elszámolások útvesztőiben mindig jól jönnek a hasznos tanácsok

* A hitelesített beszámolók nagyobb értéket képviselnek az üzleti partnerek szemében

Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság

A pénzügyminiszter pályázat alapján kinevezte a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tagjait.

A négy független és három könyvvizsgálóból álló testület a közérdek érvényesítése céljából, átlátható módon vizsgálja és értékeli a szakmát.

Amennyiben a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta, akkor ezt - az ok megjelölésével, – a vállalkozónak kell közölnie a Könyvvizsgálói Felügyeleti Bizottsággal.

Mikor kötelező a könyvvizsgálat?

Kötelező a könyvvizsgálat - az alábbi bekezdésben foglaltak kivételével - minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál.

Olyan esetekben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 100 millió forintot.

Könyvvizsgálati kötelezettség vizsgáló

Megnézem >>>

A könyvvizsgáló felelőssége

A könyvvizsgáló felelőssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése.

A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján kell végrehajtani.

A fentiek megkövetelik, bizonyos etikai követelményeknek való megfelelést, valamint hogy a könyvvizsgálat úgy legyen megtervezve és elvégezve, hogy megszerezhetővé váljon a kellő bizonyosság arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat.

Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék

Idézet a Számviteli törvényből:

156. § (1) A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, e törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.

(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója köteles együttműködni a konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálójával annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolóba összefoglalt éves beszámolók adatai megfeleljenek az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítés követelményeinek, és a konszolidálásba bevont vállalkozások figyelembe vegyék az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének a rájuk vonatkozó előírásait. Ez azonban az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálójának a felelősségét nem korlátozza.

(3) A konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálója köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgálóval együttműködni annak érdekében, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló megbízható és valós képet adjon a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

(4) A könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.

(5) A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét;

b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt;

c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését;

d) az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;

e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;

f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;

g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);

h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel;

i) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;

j) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;

k) könyvvizsgáló cég esetén a - j) pontban foglaltakon túlmenően - társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.

(6) Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó [az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében az anyavállalat] nem, vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve az előző üzleti évre, továbbá az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapja után bekövetkezett jelentősebb eseményekre és főleg hátrányos változásokra, az éves eredményt befolyásoló kedvezőtlen tényezők bemutatására.

157. § (1) A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosítást kérni.

(2) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, a létesítő okirat megsértéséről, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a vállalkozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni, s indokolt esetben jogosult, illetve köteles az igazgatóság, a felügyelő bizottság vagy a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni.

(3) A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgáló könyvvizsgálónak - ha a gondos vizsgálat szükségessé teszi - az anya- és leányvállalatokkal, illetve ezek könyvvizsgálóival szemben is megvannak az (1) és (2) bekezdésben előírt jogai, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége.

158. § (1) Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban foglaltakkal egyetért, a beszámolóhoz kapcsolódóan a következőket is magában foglaló hitelesítő záradékot ad: "A könyvvizsgálat során a vállalkozó éves beszámolóját (egyszerűsített éves beszámolóját), annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves beszámolót (az egyszerűsített éves beszámolót) a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van."

(2) Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az összevont (konszolidált) éves beszámolóban foglaltakkal egyetért, az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kapcsolódóan a következőket is magában foglaló hitelesítő záradékot ad: "A könyvvizsgálat során az összevont (konszolidált) éves beszámolót, annak részeit és tételeit, azok bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek figyelembevételével állították össze. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, annak adataival az összevont (konszolidált) üzleti jelentés összhangban van."

(3) Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével.

(4) Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását (az elutasítás okainak részletes feltüntetésével) tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.

(5) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámolót a 10. § (2) vagy (3) bekezdése alapján, a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állították össze, úgy erre a könyvvizsgálói záradékban is megfelelően utalni kell.

(6) Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése) elé.

(7) Amennyiben a közgyűlés, a taggyűlés az eléterjesztett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatait megváltoztatja, vagy olyan információ jutott a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a közgyűlést, a taggyűlést megelőzően adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, a könyvvizsgálónak a letétbe helyezésre, a közzétételre kerülő éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell - még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően - készítenie.

Görgesd a terméklistát!

Partner linkek

Termékbörze

Vissza az elejére

Partnerfelület


Vissza az elejére